13. fejezet

Zayn Malik

Figyeltem, ahogy egy bokszerembe s egy hosszabb felsőmbe a szekrényembe turkál, míg végül vigyorogva ki nem vette a Ramones-es pólómat, amit még egy éve kaptam Travistől, amiért véletlenül kiszöktette Cicát - a kutyát. Eszméletlenül haragudtam rá, és azt hittem, hogy soha többé nem fogom látni - mármint Cicát, nem Travist-, de aztán Tanya beállított a kutyámmal, és legjobb barátok lettünk.

- Azt tedd vissza, kérlek - feleltem, de meg is bántam.

Mona szemöldök ráncolva pillantott rám, majd kivett  szekrény leges legaljáról egy szürke melegítőt, s besétált a fürdőbe. Pár perc múlva kijött felkontyolt hajjal, és a kiválasztott ruhával, és csak arra tudtam gondolni, hogy a Kim félék, mennyire irigyelnék Monát így látván. Nem csak azért, mert velem, vagy is inkább Velem van, Velem aludt, Velem "kavar" - vagy is Én hajtok rá, de teljesen mindegy-, hanem mert smink nélkül, egy szakadt rongyba is jobban nézne ki, mint bármi ezen a bolygón, amit csak el tudok képzelni.

- Ezt nekem adod - jelentette ki, miközben a pólómra mutatott, én pedig lehunyt szemekkel, mosolyogva bólintottam.

Elvigyorodott, majd felült az ágyra, a hátát a háttámlának döntötte, majd kikutatta a távirányítót az ágyneműk közül, s bekapcsolta a Tv-t. Váltogatott a csatornák között, majd amikor egy meccsen túllépett, én pedig egyből kértem, hogy kapcsoljon vissza, de nem tette. Nem zavartattam magam; ráugrottam, majd harcolni kezdtünk a távirányítóért. Mona folyamatosan röhögött, esetleg sikított egyet-egyet, de sikerült elvennem tőle a kapcsolót úgy, hogy gyengéden ráültem a csípőjére lovagló ülésbe, s még sem tudott kiszabadulni.

Gyorsan visszakapcsoltam a meccsre, ahol a Barcelona játszott, és úgy gondoltam, hogy elleszek így Monán, de akkor is megnézzük, mert egy hete nem néztem meg egy meccset sem.

- Malik, leszállnál rólam? - Nézett rám nagy, ártatlan szemekkel, nekem pedig majd nem megszakadt a szívem.

Pár másodpercig bámultam a mélykék szempárt, a szívem kihagyott pár ütemet, majd hevesen, nagyokat kezdett verni. A Tv felé fordítottam a fejem, és magamban meg akartam halni. Nem, nem lehet! Nem szerethetek senkibe, főleg nem belé! Mármint nem azért, mert csúnya lenne, vagy valami, de a kikúrt életbe nem lenne nála esélyem, hisz utál!Talán hamarabb járna Ryannel, mint velem.

- Zayn, szállj le rólam, különben nagyon megbánod! - Ébresztett fel Mona gondolataimból erős, de még is gyenge csapkodásával.

Visszatartottam egy nevetést, majd két kezemmel megragadtam egy-egy csukóját,  s a feje két oldalára szorítottam. Nagy, kiskutyus szemekkel nézett rám, nem is tudom, talán meglepődött, vagy valami, de nagyon tetszett, ahogy mélykék szemei tágra nyílnak, s ártatlanul pislogott.

Mosolyogtam meglepődöttségén, majd hagytam, legalább annyira had fészkelődjön alattam, hogy kényelmes legyen neki. Hát, sehogy se volt az.

- Malik, megyek haza. Éhes vagyok, és zuhanyoznom kell! - Hangja kissé erősebb, netán fenyegetőbb volt, mint eddig.

Nos, nekem semmi kedvem nem volt haza engedni, nem hogy leszállni róla, így elengedtem a kezeit, s az éjjeli szekrényen pihenő iPhone-omért nyúltam. Tárcsáztam a pizzéria számát, s leadtam a rendelést, miszerint négy óriás sajtosat szeretnénk. Mona közbe olyasmiket ordibált be, hogy pl.: "Ne rángasd annyira a farkam" "Mi az, hogy nincs cottonod?" "Gyorsabban, gyorsabban, el fogok menni!" vagy éppen: "Büntess meg, verd jobban a seggem!"

Persze, a pali aki felvette a telefont nem bírta tovább, és röhögni kezdett, én pedig szépen ráültem Mona fejére, miután sikított egy hatalmasat. Visszafojtottam egy nevetést, majd megköszöntem, s leraktam a telefont, csak ép elfelejtettem valamit. Igen, akkor jutott eszembe, hogy mit, amikor harapást éreztem a fenekembe, s rájöttem, hogy Mona harapott belém. Felugrottam, majd leszálltam róla, így teljesen szabad volt mindene - a kezei is, hisz nyakon vágott, amin csak nevettem, és ő is elmosolyodott.

- Tudod, most durcizva itt hagynálak, de mivel rendeltél pizzát, és szeretem, nem megyek sehova, csak utána. De meg szeretnélek szépen kérni - hangsúlyozta a szépen szót -, hogy had zuhanyozzak le anélkül, hogy meg lennék erőszakolva.

Bánatosan elmosolyodtam, s bólintottam. Figyeltem, ahogy oda csoszog a szekrényemhez, kiveszi a kedvenc fekete törülközőmet, majd bemegy a fürdőbe, s pár másodperc múlva hallatszott a zuhany hangja, pár perc múlva pedig a csengőé.

***

- Mona, kihűlt a pizza! - Néztem rá haragosan, mire a szemöldökét ráncolta.

- Tedd be a mikróba - Vigyorgott.

- Nem jó, Travis hajnalba bele dobta a medencébe. Persze, elromlott! - Fintorogtam.

Hülyén nézett, én pedig nem bírtam ki nevetés nélkül. Istenem, az a pofa! Nevetve elmeséltem neki, hogy Travis elég gyakran jár alva, és hogy valószínű, hogy megint ez történt - csak ha nem kelt fel Travis magától és nincs olyan hülye hogy csak úgy bele dobja a medencébe a mikrót -, és hogy reggelre azt az idiótát a napozó ágyon, a mikrót pedig Cica (a kutyám) mellé helyezve. Travis reggel azzal magyarázta a dolgot, hogy a mikró túl magányos volt, és oda akart bújni a kutyámhoz. Aha, persze, csak Cica egész este ugatta azt a csóri mikrót - még szerencse, hogy nem ébredtünk fel Cica mély, hangos ugatására.

- Ez nem normális! Ne! Nagyon fáj a hasam! - A földön fetrengő Monára pillantottam, akihez az áldozat (Cic) oda ment, s pofán nyalta egy párszor, de nem zavarta.

- Te nem normálisnak mondod, én pedig egyszerűen hülyének! - Kérte ki magának a tettes (Trav), majd duzzogva felment a szobájába.

Gondolkoztam azon, hogy még is hogyan oldjuk meg a melegítést, de nem jutottam semmire. Persze, betehettük volna a sütőbe, de akkor túl égett volna, és míg felmelegedik az a szar. Ja, és persze, nem tudjuk használni a sütőt.

Elmosolyodtam a sütő kifejezésen, majd gyorsan besiettem a mosó konyhába, ahol megfogtam a vasalót, és a fürdő szobámból a hajszárítómat, s siettem vissza a konyhába, ahol összeraktam a mikrót. A vasalót bedugtam, majd rátettem egy szelet pizzát. Megragadtam a hajszárítót, s a forró levegővel fújtam a pizzát, így melegedett fel az egész.

- Kész van egy szelet! - Kiabáltam, mire Mona felkapta a fejét, és nézte, hogy mit csinálok.

Persze, nem kellett neki sok, hogy rájöjjön, még is milyen hülyeséget művelek, de a pizza nem sült agyon, még is meleg lett. Röhögve elvette tőlem, majd rátettem egy másikat is a vasalóra.

Figyeltem, ahogy Travis szó szerint leugrik az emeletről, s Mona mellé rohan, aki már-már majd nem beleharapott a pizzájába, de Trav az utolsó pillanatba kivette a kezéből, s egybe a szájába tömte. Greggel hangosan röhögtem, Jessi a fejét fogva, rázkódó vállal nevetett, míg Monának kellett egy kis idő, míg felfogta mi is történt, végül hihetetlen dühösen nézett, és egyszerűen sípcsonton rúgta a hatalmas barmot.